Közösségi Régészeti Egyesület - önkéntes terepi programok

2025
04. 14. - 07. 25.

Kiskunlacháza-Úrhegy és Kiskunlacháza-Szentkirály, tervásatás

Helyszín: Kiskunlacháza

Partner intézmény: Ferenczy Múzeumi Centrum, Kiskunlacháza Város Önkormányzata, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Támogató: NKFI, MEC-N 148989 pályázat

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészettudományi Intézete 2024 őszén NKFI Mecenatúra pályázatot nyert dokumentumfilm forgatására, melynek témája a magyarországi közösségi régészeti programok szervezése, működése és hasznosulása a társadalomban. Az egyetem a Közösségi Régészeti Egyesülettel együttműködve a régészeti kutatásokat Kiskunlacháza külterületén szervezi meg. A forgatási helyszíneket biztosító település önkormányzata a projekt házigazdája, és anyagilag is támogatja a projekt megvalósulását, így az önkormányzat és a település lakóinak múlthoz való viszonyulása, régészeti örökségvédelmi szempontjai is meg fognak jelenni a projektben. A kutatási projekt két lelőhelyen folytatott régészeti kutatás, pár napos műszeres lelőhelyfelderítés, fém leletanyag restaurálás, szakmai kiértékelés és régészeti kiállítás megszervezését foglalja magába. Kiskunlacháza-Úrhegy középkori templomát Pálóczi Horváth András azonosította terepbejárással 2012-ben régészhallgatók segítségével. 2023-ban Pánya István talajradaros mérést végzett ugyanitt, melynek során kirajzolódtak a templom jó állapotú alapfalai. Látványos leletek kerültek elő Kiskunlacháza-Szentkirályról, ahol az elmúlt két évben több ízben is szerveztünk fémkereső műszeres bejárást. A gazdag középkori település területéről egy fémmegmunkáló műhely nyersanyagai és késztermékei bukkantak a napvilágra, továbbá liturgikus tárgyak, két középkori corpus és egy bronz harang töredékei, illetve nagyszámú középkori használati tárgy. Egyik fémkereső műszeres lelőhelyfelderítés alkalmával egy középkori fémlelet depót azonosítottunk, amit egy évvel később, leletmentés keretein belül tártunk fel. Egy látványosan díszített Árpád-kori bronztál volt a vezérlelete, több más fémtárggyal együtt. Úrhegyen célunk a templomépület lehetőségek szerinti megismerése, és az előkerült részletek pontos dokumentálása. Az önkormányzat hosszú távú terve a romkonzerválás és műemléki helyreállítás. Szentkirályon a műhelyépületet, a fontosabb leletek előkerülési helyét és az Árpád-kori depólelet környékét vizsgáljuk egy-egy szelvénnyel, melyeknek méreteit az előkerülő régészeti jelenségek intenzitásához igazítjuk. A feltárás közben rögzített profi filmfelvételeken kívánjuk megmutatni a közösségi régészet céljait, munkamódszereit és a kutatásokban résztvevő közösséget (az egyesület tagjait, a diákokat és a helyi lakosságot) az érdeklődő nagyközönség számára.

2026
07. 06. - 11. 30.

Kiskunlacháza-Szentiván tervásatás

Helyszín: Kiskunlacháza

Partner intézmény: Ferenczy Múzeumi Centrum, Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Támogató: Kiskunlacháza Város Önkormányzata

A szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum a Közösségi Régészeti Egyesület önkénteseivel már 2019 óta módszeres topográfiai kutatásokat végez Kiskunlacháza város nagy kiterjedésű közigazgatási területén, ahol korábban ilyen típusú szakmai munka nem folyt. A terepbejárásoknak köszönhetően több középkori elődtelepülés pontos helyét sikerült azonosítani. Az önkormányzat a régészeti kutatásokat szoros figyelemmel kíséri és már évekkel ezelőtt kezdeményezte a kutatási területen azonosított középkori templomok feltárását. Az első tervásatásra 2025-ben került sor, ekkor Kiskunlacháza-Úrhegy középkori templomát tártuk fel. Következő lépésként, 2026-ban Szentiván középkori település egyházának terepi kutatását kezdtük meg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régészhallgatói, a Közösségi Régészeti Egyesület önkéntesei és a Ferenczy Múzeumi Centrum munkatársai közreműködésével, Kiskunlacháza önkormányzatának finanszírozásában. Az intenzív művelés alatt álló területen Szentiván gazdag, írásos forrásokban is bővelkedő településének nyomait elsőként 2010-ben azonosították múzeumbarát önkéntesek, a Dömsödi Árapasztó Övcsatornától északra. A fémkereső műszerrel végzett terepbejárás során nagy mennyiségű fémlelet került elő a felszínről, mely a települési objektumok jelentős mértékű roncsolt állapotára utal. Legértékesebb leletként egy tűziaranyozott bronz körmeneti keresztről származó szent figura került elő. A templom egy kisebb kiemelkedésen helyezkedett el, helyét szórványos embercsontok és köves-habarcsos törmelék jelezte. A templom feltárását két szakaszra terveztük: júliusban 3 hétig, majd az ősz folyamán további 2 hétig folytatjuk a templom, illetve a templom körüli temető bontását. A 2023-as földradaros mérés során kirajzolódó alaprajz nyomán jelöltük ki szelvényeinket, melyek lefedik a templom szentélyét, főhajójának egy részét, illetve a feltételezett sekrestyéjét is. Az épület alapfalait a 18–19. század során elhordták építőanyagnak, de az alapozási árokba visszatöltődött törmelék látványosan mutatja meg a templom alaprajzát. Már a talajradaros mérés alapján is kivehető volt, hogy az eredetileg Árpád-korban épült templomot nyugati és északi irányban is bővítették a késő középkorban. A templom alaprajzának megismerése mellett a célunk a török korra elpusztult település periodizációjának pontosítása.